Varga Mihály (Kunágota, 1928 – Kecskemét, 2015)
Feléd kiáltok
Feléd kiáltok zokogó éjszakákon,Feléd kiáltok, ha a zöldelő ágonFeléd kiáltok, ha zöldellő ágonLátom: valami csúf darázs mézet rabol,
Feléd kiáltok, lásd, ha a VégtelenségÖrök-homályú, észbontó titka…
Mikor már majdnem tobzódna körülöttem a hétköznap,eleinte szinte észre sem veszem. A függöny felőlkis résén befut a Nap, és kinn kergülten, mint két őzbak,szedi négy lábát körbe mamlasz kutyánk is, míg ledőlismét. Felette madárviták – vég nélkül. Fényes zöldbentávoli, kisvárosi gépmocorgás,…
„Ezer sugár találkozik az űrben s a katlan mélyében ezer varázs s ezer meg ezer búzaszem a csűrben. Csak a sorsok közt nincs találkozás.
(Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból)
Valahol majd mind találkozunk, valahol, a lámpasorok, a hófelhők, a sarki fény fölött, túl egy zöld űrködön.…
A gyűlöletkampánynak, amit a bevándorlók és a menekültek ellen kezdtek a nagyokosok nyomatni, akkor éreztem meg először igazán a hatását, amikor egy budai villamoson utazva megláttunk odakint egy csapat távol-keleti, SWAT-feliratú egyenruhás…
Az ötletek kezdettől fogva velem vannak. Akad belőlük, amelyik hamar megvalósul, gyorsan eljut odáig, hogy lesz belőle valami, de a legtöbbje évekig húzódik. Rakódik… Ülepszik… Várja a maga napirendre-kerülését. Tévelyedését. Aztán sokszor nem is az lesz belőle, aminek szerettem…
Orwell Állatfarmjában az áll, minden állat egyenlő, de a disznók azok egyenlőbbek. És persze – az a jó öreg, ósdi, elkoptatott, de érvényességénél fogva soha el nem múló, aktualitásrafigyelmetfelhívóskodó használatú…
Álltam a buszmegállóban, a túlsó oldalon szép lassan kinyílogatott egy kapu, és a következő forma lépett ki: sárgás-zölden világító cipőőőő, de olyan sárgás-zöld volt, mint a láthatósági mellény a biciklista hátán,…
Hogy ki vagyok? Most ki vagyok, itt ki vagyok? És ki dalol? Ki korcsolyázkörüled? Helló, aztán bonvojázs. És nem vagyok. Ki volt? Ki keringett?Félig máris rémkép, a teringett'! …
* részben álmodott
Mikor a Vörös Asszony Camelotba tévedt,elé hordtak mindent, sok albióni szépet,kapott köntöst, csikót, egy ötvözött nyakéket,ebédnél csak kedvére szólt a bárdi ének,és egy utolsóként, még aki hozzá lépett,egy faarcú férfiú, túl komor, hallgatag,egyben várfiakból…
Rózsaszín betűkkel írtál…
Rózsaszín betűkkel írtál, én zölddel, asszem, félkövér. Csak írtam, nem tudtam, bírtál- e, vagy ez a srác még befér,
ide, akkor, nullás évek, MSN, használtunk ilyet még, kisbarátom, hol van ez?... Leperegtek hurrás éjek,…
Tavasz
1, A fák rügyeznek az égbolt kékAz erdő zöldelni kész.
2, A kertben kinyíllott a nefelejcsEz a virág kék nefelejcs
3, A madarak csicseregnekElszórt magvakat csipegetnek.
4, Fönt a légben varjú szállAzt mondj, hogy kár, kár, kár.
…
Szappankék ruhában lépett a nyárba, ebéd táján az iskolánkban, közben még tavasz volt az udvaron. Én meg új krétaszíneket költöttem volna köré. Találkoznánk csak rózsahajnali jeges-fás tájban, vagy szökőkutas zöldsugárban. Röpke bámulásnál rendesebben, akár ennél-kerekebb verseimben, akár az…
Utolsó kommentek