Én úgy ölellek, hogy nem ölellek. – Néha csak álltam. Mert milyen lenne amúgy is már, tán bosszantón, túl-csomót csak csüngeni rajtad. Mint kis srácok meg csajok köröttem a megállókban, sebtiben
látva, hogy kar-karba lógnak, és pont e pár irritáló alkat:szóval talán, ily undorom láttán,…
Utolsó kommentek