Valahol rozoga neonú, rozsdás vonatokés árnyba-bújtatott ablakú buszok vonulnak,eltompult, sóhajos terveket visznek, unatottnapok után, lemondón a táj felé konyulnaka hidegült utas-fejek, párás üvegeken.Valahol kinn lohol velük az én egy-egy napomis, alibis alig-munkáltan, vagy egész…
„Ezer sugár találkozik az űrben s a katlan mélyében ezer varázs s ezer meg ezer búzaszem a csűrben. Csak a sorsok közt nincs találkozás.
(Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból)
Valahol majd mind találkozunk, valahol, a lámpasorok, a hófelhők, a sarki fény fölött, túl egy zöld űrködön.…
én elindultam valamerre,
de nem találtam valahovát,
beszűkült az agyam erre,
pörgettem pár parabolát,
partot jártam, hátha ott van,
kőkorlátját támasztottam,
kutattam a csillagokban,
onnan is továbbmászottam,
lyukasórák,…
„ez vagyte, ez az emlék! egy csöpp Fogaras vagyPest közepén”
(Babits Mihály: Csak posta voltál)
ne kérdezz róla, honnan jöttem,
mikor jeleztem, melyik buszon,
miből lett, ami pont én lettem,
el hogy számolom majd e huszon-
hány évemet, meg a…
Utolsó kommentek