Hát JATE-zásainkat is versekbe mikor mentettem volna át? Nem találkozik a cigizőben-ácsorgóval, aki ismerőst érezne. Hiány marad minden ilyen, ez is egy kulcsait elhagyó leltár, hogy vissza se nézzen magára egy „Ki kérdezett?” nemzedék.
Veszprémi Szilveszter
Nem lesz igazam
Egyszer majd azt fogom gondolni, hogy most voltam otthon.
Huszonöt évesen, ebben a kis kocsmában,
egy idegen lakás kulcsaival.
Akkor nem fogom tudni, hogy ez nem is létezett,
nem úgy. Ha nem írnám le,…
,, A mámor anatómiájának végső tanulsága ez: a mámor a köznapi észnél határtalanul magasabb rendű állapot és a tulajdonképpeni éberség kezdete. Mindannak, ami az életben szép, nagy, komoly, élvezetes, tiszta. Ez a magasabb józanság. A…
Olyan volt, mint valami amcsi-gettós vígjátékjelenetben. Szükségünk volt egy bornyitóra a rakparton, egyszer, az árvízi emlékműnél iszogatva, a haverokkal; jó, lehet azt hüvelykujjal benyomni, vagy kulcscsomóval, vagy…
A képernyő villant egy utolsót, majd azzal a lendülettel be is feketedett, de az elköszönő Windows-felület pixelei még megtettek annyit, hogy végső eltűnésképpen egy kicsiny fehérke pontba összeszaladjanak, és halk sípfújással ők is…
Utolsó kommentek