* az eltűnt ital nyomában
Hogy mi mennyit összeittunk. És mindben emlék. Asztalok, korszakok, ott-ülők. Voltak, akik már mentek. Lettek, kikért ma is ringbe mennék. Voltak barátok, szeretők, és volt, ki egyik is, másik is lett, mikor hogy. Hogy – mikor? Hol, meg hogy volt? És én ki…
„hergeli két amazon mint a hang a lemezen”
(Weöres Sándor: Kancsal rím)
Amazon vagy emezen? Hol folytassam, szemezem. Melyik úton mi legyen, mielőtt még kitegyen.
(Sofőröm csak erre vár, tán sors ő, vagy a halál, feléget vagy felemészt, ne leljek több hova mészt.)
De…
Még mondod épp, és arra valamit én is mondanék, egy kapcsolódót, hozzátevőt, nem csak a magamét, de nem egyszerű ez már. Szertecsusszan pár toldalék, és értelme se lesz, nem lesz, mit agyad vagy agyam ért, és majd visszakérdezhetsz: most mi a frászt gagyogok. Pedig volt miértje, és poénja,…
Rózsaszín betűkkel írtál…
Rózsaszín betűkkel írtál, én zölddel, asszem, félkövér. Csak írtam, nem tudtam, bírtál- e, vagy ez a srác még befér,
ide, akkor, nullás évek, MSN, használtunk ilyet még, kisbarátom, hol van ez?... Leperegtek hurrás éjek,…
Utolsó kommentek