(mint a tavalyi Weöres-t, ezt is az antikváriumi átmeneti potyamelómnak köszönhetően)
Majtényi Erik
(Temesvár, 1922 – Bukarest, 1982)
Virágének
Megyek utánad,jössz utánam,csupasz a vállad,csupasz a vállam,s akár a bőrretapadó inget,cipeljük pőrekétségeinket,meg…
Gyurkovics TiborHajnal
Lobognak a fák a szelekben a réteken át idejönkét nagy szeme ég, haja lebbenaz én szeretőm, szeretőm.
A nap aranyos karikájasugaraz rá nagy sisakotkarját kinyújtva a tájbamint hajnali fáklya, lobog.
Lesem, idejössz, ideérsz-ea fák közt? Rajz a vizencikázik az árnya,…
Szeme volt a szememben és acombja a térdemen – mi maradt? Nemtom. Egy árnyas rebbenés a nyáron, egy kirámolt kirakat, egy reggel, egy kedvtelen kelés, egy mit is tevés, tétlenkedés, múló napom, e gondom, gúzsom, szakadt zsepin tőle egy rúzsnyom,(tőlem, de csókjától…
Mosolyog a két szeme, amibe nézek, hát láttál már ilyet, hallode? És kiszáll- ong köréje az este, aprócskán riszál- nak a fények, s szólják az utcazenészek, erre itt, erre jön. Egynéhány ráköszön. És én megvárom ott is, egy másik sarkon, hogy ajkunkra eredjen a…
Megköszöntem, az aprót is már elővettem, fénymásolást kifizessem, már menettemben, s hirtelenben, találkoztunk egy tekintetben. A kasszáslánynak, mint ő, úgy tűnt, kedves lettem. Én nemtom, lehet, jó formámba keveredtem, pedig pont egyáltalán nem is erőltettem. Csak…
Csak elkapdostam őt, egy pillanatig. A csillanását, röpke szempilláit. Jártam-keltem aztán vagy pirkadatig, de végig nem feledtem percnyi bájit. Riszáltak spinék szerte tánctereken. Egy-kettővel még szintúgy összenéztem. De átment csajszim rajtuk lánckereken, és…
Ez hát a szimatszatyrom, benne a sapkám, a kabátom, a borotvám, egy pár konzervdoboz, ami tányérom és poharam, rájuk is karcoltam a nevemet. Ez volt az a szög, amivel írtam. Drága volt: kapzsi szemektől rejtegetem. A táskában még egy pár gyapjúzokni, meg személyes…
* Sex and Drugs and Rock ’N’ Rollpóló kompatibilis szerepvers
„ Sztálin parancsára százszor ordítottam, kaputt, Trójában a falónak valóban én nyitottam kaput, játszottam Casanovát megbabonázó szüzet, és ’68-ban én csináltam meg…
" Szemünk állandó használata révén azonban lelkünk annyira hozzászokott a mindennapos dolgokhoz , hogy nem csodálja őket , és nem kutat a látvány okai után , mert az újdonság inkább ösztökéli lelkünket az oknyomozásra , mint…
legyen rajtatok a napnak ecsetje legyen nektek nyugágy a pázsit legyen ajkaitok a hús szemeitek a tenger burjánozzon bennetek az első ember barátaim kis tavaszi lányok
Utolsó kommentek