Varga Mihály (Kunágota, 1928 – Kecskemét, 2015)
Nincs megnyugvás
Láttam sírni anyámat; sírtam miatta én is,egy kemény vonást apám szája körül, mit a gondrajzolt oda s a megkötözött gyűlölet. Láttama húgom sírásra görbülő száját, amikorkakastollasok lépte döngött a konok…
a Határok és takarókból kimaradt
Űrcsavargó
bolyongó ködök közt,gyűrődző rögökhöz,sziklányi széteső,gyülemlő kéneső
felhőin lépkedem,nem tudva, m’ért nekemkell tennem itt utatés végül mit mutat,
de kutat- …
Utolsó kommentek