Rózsaszín betűkkel írtál…
Rózsaszín betűkkel írtál,
én zölddel, asszem, félkövér.
Csak írtam, nem tudtam, bírtál-
e, vagy ez a srác még befér,
ide, akkor, nullás évek,
MSN, használtunk ilyet
még, kisbarátom, hol van ez?...
Leperegtek hurrás éjek,
fáradt napok, fenn új lemez.
Rózsaszín betűkkel írtál,
de azé’ biztos csak néztél:
ismerem, de hogyhogy írkál?
De nem baj: itt leszünk kéznél.
És vagyunk ma is, nem pont úgy,
nem gép előtt, csak máshogyan.
Húzunk, gondra, néhány kontúrt,
ha kell, és nem felejtjük el
egymást, mint minket már sokan.
Vagy mint én jelszavam, oda,
az évek okozták, kend rá,
üzinket nem látom soha –
de most nincs is szükségem rá.
Csak úgy elmondom, néhanap,
és jó szóm hozzád zöldbetű,
és várom rózsaszín szavad,
ami nem RGB-adat,
s valódi gól, nem büntető.
Utolsó kommentek