egy fény, egy nincs, egy fény, egy nincs, egy fény,… és így tovább végig, ahol alszunk,
szerteszét csíkozás, lentebb meg én: ki volt az, ki így húzta vonalzónk,
nem tudom. Csak elnézem, sorba sok szaggatott, hol elbújnak, hol vissza is
– ahogy suhannak kinti autósok –, de…
Utolsó kommentek