Vagy néha eszembe kell olyanoknak is jutnia,
hogy hányszor lehettem akár büdös is,
anélkül, hogy tudtam róla?
Hányszor toppantam be úgy egy-egy helyen,
hogy épp ez a viszontlátásom lett valakinek kellemetlen?
Hányszor vigyorodtam valamin, amin pont nem kellett volna?
Vagy hányszor mondtam én amazt a valamim túl halkan,
és kínos mosollyal úgy csináltak, mintha hallottak volna?
Azt a halk valamim, ami hangosan se lett volna vicces nekik.
Ha lenne egy dzsinn is mondjuk, egy piramis romjából kikaparva,
talán azt kérném, szerkesszen ki minden ilyet az időből,
ne létezzenek ezelőtt ezek a percek, de talán azt is kérhetném,
én se legyek, vagy legalább úgy éljek újra, amilyenné lettem volna.
Pedig mások mindezt rég elfeledték. Ahogy engem is talán.
De én sajnos mégsem felejtek annyi mindent, mint mások szoktak.
Ahogy hányszor voltam akár tudtom-kívül büdös –
és még mi mindenről nem tudok?
Utolsó kommentek