Téged kereslek levelek mozdulásán,
Téged kereslek a mohás tetők fölött.
Téged kutatlak illanó felhők között
A játékos égbolt lassú fordulásán.
Téged kutat szemem az emberek között.
Téged kereslek az utca nedves kövén.
Látni akarlak: Felelj, ó, merre mentél,
Drága lényed, mondd, merre, hová költözött?
Téged kereslek kigyúló ablakokban
S ha lenge lényed felvillanni látom,
Téged kereslek este a csillagokban,
Téged kereslek: Felelj, ó, merre mentél,
Illő lényed milyen égtájra költözött...
Nyugalmat milyen újabb világban leltél?
Termés c. antológia, Kecskemét, 1959
Utolsó kommentek