a Határok és takarókból kimaradt
Évvesztő
Ha sokat várok, a végén ebből még kiöregszem.
És túl későn kelnék útra. Mondjuk fel kell nőni
emitt is, amott is, és bele kell fásulni ebbe is, abba is.
Talán nem is az évek itt a lényeg, csak ebbe vetítem bele,
hanem a lemaradások. Hogy kimaradnék ebből-abból itt is,
találkozásokból, bulikból, haver-történésekből, zajló változásokból,
mint most is kimaradok olykor, Szeged-Buda viszonylatban,
egy csak chat-en résztvett és néha hazanézős koli-távon,
leereszkedhetnek már ezek is, mint egy kútba, a nagy évvesztő tölcséremen,
és lehetnek külön-külön küblis befőttek, a még-így-is-megvolt sztorik,
a sosevoltak és a majdnemvoltak. – Másfelől meg csak ugyanúgy
maradnék ki, mint ahogy kár lenne kihagyni emezt a másik, sztorisabb,
kalandosabb egészet. És mondják azt is, ha úgy állok, hogy mégis mennék,
hogy még ne, várjam meg inkább a diplomát, és csak azutánra hagyjam,
mert azzal a zsebemben biztosabb lesz a jószerencse,
máskor meg mondják, a diploma ott úgyse fog számítani,
de rendben, megvárom, megcsinálom. Aztán csak jön az újabb szak,
a mester, és azt is kivárom, így megy le évre év.
Vagy hogy jobb lenne tesómék lagzijára még itt maradni,
hogy ne kelljen rögtön szabadságot kikérni és drágán oda-vissza utazni,
aztán meg ha unokaöcsim-hugom is kipottyanna,
abból se lenne jól kimaradni. Lassan úgy összesorolom
ezeket, mintha naplót írnék. Közben meg akkor, különben is,
már hány éves leszek. És kimaradnék amazokból az évekből is,
a tapasztalatok, a pénztárca, a nemzetközi barátok, szerelmek,
az itthonra tartogatott mesélni valók, a kocsmaudvari viszontlátások,
a talán félmagyar-félmásmilyen gyerekeim, egy kinti másik otthon,
egy rendezett élet, egy másik látásmód, egy kinyílt világ.
És nem lenne jó kimaradni az itthoniból se,
ahogy itt építem össze, és azzal leszek elégedett. Valamiből,
valamiket választva, mindig kimaradunk. De amelyik út megmarad,
azt kell rendben kezelni. És ha egyszer el kell mesélni, mi lett a vége,
azt lehessen mondani: nem lett volna rossz amaz se –
de örülök, hogy így alakult. Hogy az éveket erre használtam.
Utolsó kommentek