Két kéz repked este-légben,
oly későn, hogy nincs, ki ébren,
mégis frissen, festve éppen,
határidőn túl ne lépjen.
Hogy a két kéz jót siessen,
be is dobta feketéjét,
pördül máris, mint rulettbe,
felszikrázza fele éjét,
s látni fürge piruettbe.
Járt már kezem közelükben,
nem munkában – pihenőben,
érték egymást pösze ügyben,
kutatgattak puha bőrben.
S bár e kéz volt felderítőm,
akadt pár segéd, úgy szám is,
így röppent hamar kézre csók,
ezt hordják táncban, utcán is,
most ezzel festnek e kacsók.
Utolsó kommentek