és mi ténferegnénk ketten azon a jégen(akár ott is)karjaink fognánkölelőset pózolva a képen
de szemcsés lenne mert befénylene mögülünk az a nagy épület(nevét sem tudom)de meglenne párosunka lájkok a gratukmeg bennünk a kitartó szédület
és…
Minden reggel, tudom, ott mészel előtte. (Szinte látlak.) Sietsz az órádra, fogoda táskád. Lohol utánad. A pálya meg: áll. A mikoripályánk. Mienk. Mert mondtuk, elmehetnénk. Többször is.Azóta: magunkat meguntuk. Vagy csak elegünk lett. Egymásraborítottuk szaraink…
Kaptam egy nap egy apró gesztenyét.Egy halvány, finom kis kéz adta át.(Körülötte bolyhos sál, és kabát.Sétán kezének kezem jóbarát.)Gömbölyűt kaptam. Barnát, keménykét.Zsebre tettem. Még ezt sem feledtem,valahogy nem, hát ilyen is történt.Ez még ősszel volt. Nem…
,, Azt hiszem, tulajdonképpen a dolgok soha nem változnak, csak az emberek. Mindössze meg kell találnom a számomra legmegfelelőbb nézőpontot, azt, amitől a legjobban érzem magam. Ehelyett panaszkodom, egyszerűen azért,…
Utolsó kommentek