* Szeged felől
Harleemig
Budapest elvan még. Sőt, él-virul, nyári göncben.
Nagymelegre fagyit tol be e bájos, a város,
lófrál Duna-parton, semmi hírre bé nem pöccen,
aktuálkedve angol kisherceg- és felvi-várós.
Azt mondtam múltkor, fenn leszek, még én is, mint melós,
ám ez, hopp, egyelőre idelenn is összejött.
De mert koccintnunk kell, mert végzett lettem, nem dedós,
s első éved megvolt, s egy szülinap is közbe lött,
és hogyha a naptárainkban sincsen jó party,
s ha fejünkre random virágcserép se kólint, ni,
és mikor még nem vagy a tesómékkal tóparti,
sem mint épp, emilyen elreppent, bolygó hollandi,
akkor a torkunk még lehet-e söritől nedves,
mert Pesten így úgyse értek még mi-minket tetten,
és a fesztre menetem előtt ráér-e, kedves?
Például kedden?
Utolsó kommentek