Megjártunk négy kocsmát múltkoron hippimmel BP-n,
csak egyik volt túl burzsuj, hogy ,,ennyit nem adok itt",
többi söre eladta magát, telthabos szépén,
csak át kellett szeld a Karinthy-t s a Budafokit.
Az nem lényeg, ezek melyik lebujok, név szerint,
ajtó felett táblát nem néztünk, csak az árlapot.
Hanem hogy lett tali, pedig z. h., s más kényszer int,
le tudtunk ülni, ritkult dolog, s ez nem állapot.
Épp ezért, te is ha távolabb jársz, mint hol most élsz,
és tudod, hogy ott van tanulni nem is egy pajtid,
ne légy rest rángatni őket, hogy irány egy koszfész:
hogy merre vitt az este, az külön sztori lesz, majd itt.
Amikor meg ő jön vissza, könnyen vedd a dolgot,
tudsz majd mutatni kocsmát, mert különóra volt ott.
Az volt a helyiekkel, az ember rájuk éhes,
barátságban mégis mérce, egy-eggyel hány éves.
Régiekből ki marad itt, válogatni nem tudsz,
sörre próbáld hívni azér', nem is olyan nagy cucc.
Utolsó kommentek