,, A vágy létrejöttének pillanatában azt hazudja nekünk, hogy van bennünk egy hiány, mely életre hívta őt. Tudnunk kell azonban, hogy hiány nem létezik, hiszen ha szükségleteink biztosítottak, egy teljes élet valamennyi kelléke a rendelkezésünkre áll. A hiányérzetet, mellyel önmagát indokolja, valójában maga a vágy hozza létre. A hazugság következménye, hogy a hiányt gondoljuk oknak és a vágyat okozatnak, ezért a hiány, nem pedig a vágy megszűnésén dolgozunk. A vágy mindig talál egy tárgyat, s önmaga megszűnését tárgyának megvalósulásától teszi függővé. Amint a tárgyat elérjük, a vágy ahelyett, hogy megszűnne, más célt keres magának, s újult erővel tör fel ismét.
Ha hiányérzetem megszűnését vágyaim kielégülésétől várom, gondozom, kényeztetem a zsarnokot, mely uralkodik fölöttem. Ha felismerem, hogy valójában a vágy az ok, s a hiány az okozat, a megoldást vágyam megértésében találom meg. Ha megvizsgálom vágyamat, s megértem annak forrását, mely látszólag környezetem rám gyakorolt vonzásában, valójában önmagam meg nem értett természetében rejlik, a vágy magától eloszlik, s felszabadulok. Ha hiszek vágyaimnak, örökké koldusszegény maradok, hisz világom fókuszában mindig az áll majd, ami nem az enyém. Ha eloszlatom vágyaimat, megszűnik bennem mindennemű hiányérzet, s amint nem hiányzik semmi, máris a világ minden kincsének birtokosa vagyok. "
Utolsó kommentek