„ Albert keksz a
kekszek keksze ,
homoszex a
szexek szexe . ”
( újkori népi rigmus )
Efféle századba' szexem,
a szexem, az már nem tabu:
lehet kupimba pár kapu,
és így lehetsz te szemtanú;
ez máma inkább derítő,
mintsem szennyesem terítő,
és ez magam’ se árnyaló.
Hogy vagyok-e lábszárnyaló
vagy a kicsit még vágytató,
és hogy ki nem lett hágható,
ki volt gyengéd, ki vágtató,
az neked már nyíltan víg tan,
nem titok, mélyennyílt dolog,
mint szemfenék, hol üvegszem
lapul. Nem is én tülekszem
a sorba, ha szóba jövök;
hogy’ voltam baszóba, önök
máris betéve tudják. Én
mely petébe beleférve
hogy’ értve voltam betéve,
az már, túl prűdi határon,
nyíltabb téma széttett lábon,
nyíltabb, mint szavazásom, ki-
fia pártnak seggét tárom,
legitálnak-e a lexen,
a nyalásom mikké váltom,
korrupt ujjam mibe mártom,
s pereken kikkel veszekszem.
Bizony, nem finomkodik e
mai cirkusz: ma énnekem,
ha kikiáltom Lidike
titkát, vagy egy-egy alkalmét,
a gyakorikat, a ritkát,
hogy még ki kóstolja kekszem,
már abból lehet presztízsem,
örülnünk majom a farkam,
minthogy lám-lám az esti dzsem
nem lepedőre jön s ezen
szükségtelen lett önkezem.
Mert kíváncsi-virgonc korom,
és tabut dönget epedten,
kit döngetek, elboncolom
én is, meg hogy kibe tettem,
felőlem érhetnek tetten...
Bár nem is nagy szám e tettem.
Utolsó kommentek