(Jósika utca)
Az úton újra, mit ketten
délutánonként bejártunk,
esőben áztam és untam,
miújság, ne már, közhelyek...
Csomó kérdést nem hallhattál,
kihagytam, befogták a szám.
Nem kár: megsúgta más, ki vagy;
és azóta ferde szemmel
átlátom már a nőnemet.
Majd újból az úton, na ne...
Itt minden kérdést elhagyok,
izgassák hülyét válaszok.
(Gogol utca)
Az úton újra, itt egyszer
buszra vártál és leálltunk,
na hogy vagyunk, el is mondtam,
pezsegtem - tudod, hogy megy ez.
Maradj úgy, mint aznap voltál,
ki lát, érje jobb délután.
Töprengek most e nap miatt,
néha várva, erre tűnj fel,
rámhagytál sok miértnemet.
Majd újból az úton, ugye,
majd itt jársz és én itt vagyok,
még egy jópofát mondhatok.
Utolsó kommentek