„ attól , hogy párszor má'
bebasztál ,
még nem lett belőled
megasztár , ”
( Tankcsapda )
Merevrészegségeid emlékére: itt az alkoholállapot hét, különböző, egymásra épülő szintje. Már jó kérdés, mikor is találhattad ki őket. Valahol elveszett az összeállítás pillanata. Annyi biztos, teljesen átgondoltan reprezentálja bemámorozottsági lépcsőfokaidat, jól visszaadja a szintkülönbséges folyamat keresztmetszetét, és a szinteket kifejező idézetek is tökéletesen helytállóak.
EGYES SZINT. Reprezentáns mondat: „Hm, még nem érzem.” – Ez még csak az első pár korty szintje, vagy ami nyilvánvalóbb, a nuku alkohol szintje. Egy centiliter se. Önbüntetésből meg is csináltad a gólyatábor legutolsó, berúgás-utáni estéjén is. Az egy egyes szintű éjszaka tehát. De azér’ jó volt. Megy ez pia nélkül is.
KETTES SZINT. Reprezentáns mondat: „Höhö, jó a zene.” – Na, itt már benne van a levegőben valami. De még dolgozik a gép: újabb kortyogat kéreget az inger.
HÁRMAS SZINT. Reprezentáns mondat: „Rabindranath Tagore!” – Ugyanis ez az a szint, amikor az ember még ki tudja mondani ennek az írónak a nevét. Azonban mégis látszik azon az ember, hogy ennek ellenére igenis nyilvánvalóan ittas. De az esze (és a nyelve) még valamennyire helyén áll. Akkor jó’van. Anyádtól származik ez az írónév-kimondatás, az ő módszere volt, amikor még fiatalabbak voltatok és valamelyikőtök úgy jött haza, hogy láthatóan ivott, na, álljon ide, és mondja ki a nevet. Mérlegállásban!
NÉGYES SZINT. Reprezentáns mondat: „Gyere, Anna, megyünk a pogóba csajozni!” – Bulikban és fesztiválokon tulajdonképpen ezt a szintet kellett elérni. De ez még az elkövetkezendő időkben is beleférhet. Csak ennél tovább ne! Ez a holtponthoz közelítő szakasz, ez a tiltott mérce alatti légkörréteg. A partyrészeg-állapot, az ember legszórakoztatóbb formája, amit alkohollal elérhet. Ami ezen túl van, az már csak elviselhetetlen formába teszi az embert. És kellemetlenbe. Ennél tovább ne. Az ember itt még tudatánál van, valamennyire, még ha nem is a józan ráció rendeltetései szerint cselekszik, ráadásul új ötletekkel és amúgy eszébe nem jutható poénokkal áldja meg a szesz-hatás. Ez egy felszabadultabb állapot, az e szinten elért teljesítményeket a legjobb visszahallani. Ilyen deformációban fordul elő, például, hogy múltbeli példákkal éljünk, hogy kretén fejeket vágva táncikálsz a bazsalyossal, vagy hogy úgy nyomatod a jatézást a vegyész meg az észosztó haveroddal, hogy semmi nem marad meg belőle, mégis ezerrel jössz-mész-bulizol. Csak mondjuk három másodperc emlékkép marad.
ÖTÖS SZINT. Reprezentáns mondat: „Zsááááákooooossss!!!!!” – Ennek a szörnyűségesen szánalmas, bár olykor szórakoztató szintnek a jellemző mondata sokáig a „Szedd már le rólam ezeket a piros labdákat…” volt, mert ezt mondtad a bociszeműnek, az egyik osztálykiránduláson, az agyassal kettesben végrehajtott bepálinkázásotok után, az ágyon fekve, az agyad ép dimenzióiból kifele röpködve. A kan szülinapján azonban annyira sikeresen alakítottad a Zsákos Bilbót kereső nazgúlt, fejedre húzott fekete kapucniból kiordibálva, hogy az a produkció megérdemli a mondatviselés-birtoklási előkelő helyet. Emlékek ezekből nem maradnak, ilyenkor csak a későbbi információkra lehet támaszkodni. Nehéz is ilyenkor részeg-Bencével mit kezdeni.
HATOS SZINT. Reprezentáns mondat: „ZUTTY.” – Itt a vége, ez a teleport-szint. Valamire elkezdesz figyelni, aztán feladod, elsodor valami, és végül azon kapod magad, hogy már régóta fekszel valahol és alszol, aztán fel is ébredsz, pár percig nem is tudva, hogy este részegedtél valahol. Aztán eszedbe is jut ez, csak azt nem tudod, hogyan is kerültél haza, vagy az észosztóhoz, vagy a bazsalyoshoz, vagy a pocokhoz, vagy a fesztivál-sátorba, vagy a békéscsabai főgólyád koleszágyába, mikor hol ébredtél. Itt tényleg nem lehetett mit kezdeni veled este, jobb is, hogy ágyba kerültél. Borzalmas szint.
HETES SZINT. – Ez a nem ismert tartomány. Ez méregfekete aurájú exoszféra. Itt nincs apelláta. Valószínűleg ki is nyírt volna, ha eléred ezt a peremvidéket. De ha valaminek végeznie kell veled, inkább más öljön meg. És ez a lényeg.
Utolsó kommentek