Bék Timur
Fényudvar
Aszfaltkráterbe torkollik a jelen,
saját idősíkja van a háznak.
Az udvar gőzölgő betonkényelem.
Kócos utcasuhancok hintáznak.
Ahogy lendülnek, sarkuk tócsába ér,s rájuk fröccsen a virágkor vize.Orcájukon morzsáló mosolykaréj,napraforgó a szemük…
Utolsó kommentek